Kiadó: Kós Károly Egyesülés
Terjedelem: 252 oldal
Ár: 4500 Ft
Megrendelés: Erhardt Gábor, AXIS Építész Iroda Kft.
1024 Budapest, Margit körút 5/a, IV/3.
Mobil: +36 20 478 49 63
Email: erhardt.axis@gmail.com
Előszó
Húsz éve, Párizs, Prága, Dutschke, Joseph Beuys után, mire Kelet-Európában megszületett az álvalóság az ideológia és a terror házasságából, mire elveszett minden remény egy igazságosabb társadalomban, mire szétverték a vendéglőkbe és klubokba visszavonult forradalmi csoportokat, melyek hittek a hármas tagozódású társadalom gondolatában, és egy fürdőkádba „fulladt” Dutschke valahol Hollandiában, elkezdődött a Visegrádi Tábor.
Mi volt ez és mi volt a cél?
A „megvalósult szocializmus” atomjaira bontotta a társadalmat. A kisemmizett tömeg az életfeltételek biztosítása céljából, vagyontalanul és értelmes munkafeltételek nélkül csöndben – a hatalom tudtával persze – hozzákezdett a második társadalom, a második gazdaság felépítéséhez. Az atomjaira bontott tömeg hozzáfogott a rejtett léthez. Lemondott a társadalmi együttműködés valóságáról, láthatóságáról, szavalta a „szociális együttélés” virtuális valóságát, és illegálisan gyarapodott fusival, háztájival, üzemi szarkasággal, ki hogy tudott.
Ebben a légkörben hirdettem meg a Bercsényi Kollégiumon keresztül építészhallgatók számára a visegrádi nyári tábort. Dr Madas László az Állami Pilisi Parkerdőgazdaság igazgatója, támogató főnököm adta a helyet, ha kellet anyagot, és szerezte meg a rendőrség engedélyét.A bányaudvar lett a helye a pályázatokon nyertes tervek kiviteli munkáinak, a tábornak. Itt lehetett megismerni az együttélés elemi szabályait, az étkezés, a munka, a szerelem, a barátságok drámáját, és a közös akarattal elvégzett munka örömét és büszkeségét. De itt lehetett megtanulni tervek alapján építeni a Váci Révnél, a Mogyoró hegyen. És itt lehetett megtanulni, hogy mi a különbség a szocialista, almaszedő tábor kontraszelektív őrülete és a természetes szelekció természetes szelekció megfellebbezhetetlen értékrendje között.
A Visegrádi Táborokban több száz fiatal építész fordul meg az évtizedek során. Belőlük vált ki az a társaság, akik ma harmincöt-negyven évesen a magyarországi szerves építészet erősségét jelentik, s azok is, akiknek a tábor belső szabadságuk és józan eszük kialakulásához kellett csupán.
Makovecz Imre
Szerkesztői előszó
Életünk fényes korszaka a Visegrádi Táborok évei. A jókedvből építés, a teremtés történetét megéltük, társaink csapatát: ifjú családunkat szerettük. Személyiségünk, belső szabadságunk kialakulásának terepe és beavatási eszköze volt a tábor, s mint ilyen, a világon egyedi. Köszönet érte minden segítőnknek, elsősorban Makovecz Imre mesterünknek, aki az általunk igényel távolságból – hol közelről, hol távolról – mutatta az ösvényt előttünk. Ezt a könyvet a felejtés ellen, és másoknak tanulságul készítettük.
A könyv anyagát a tábor egykori résztvevőitől gyűjtöttük össze. Felhívásunkra sok, és sokféle dokumentum érkezett. A könyv első fejezetét az egyes építményekhez kapcsolódó eredeti fotók, tervek, írások alkotják, az anyag gerincét képező fényképeket előadások leírásával, grafikákkal, plakátokkal egészítettük ki. Az itt közölt – jórészt korabeli publikációkból származó – szövegek is a résztvevők akkori gondolkodását tükrözik. Megkíséreltük az egyes években történt fontosabb eseményeket, a támogatókat és a résztvevőket összeírni. Lehetséges, hogy ezek a listák pontatlanok, ezért elnézést kérünk azoktól, akik véletlenül kimaradtak a felsorolásból.
A könyv második fejezetében a Visegrádi Táborhoz kapcsolódó, annak hatására, más helyszíneken megszervezett táborokat, pályázatokat mutatjuk be. A harmadik fejezetet a táborról szóló publikációk, a negyediket a tíz-húsz év távlatából született visszaemlékezések felhasználásával állítottuk össze. A könyv megjelenésével az adatok gyűjtését nem tekintjük lezártnak. Ezúton kérünk minden olvasót, hogy a könyvre vonatkozó megjegyzéseivel, a táborral kapcsolatos információkkal, további dokumentumokkal forduljon a szerkesztőséghez.
Salamin Ferenc, Álmosdi Árpád