Megjelent az Országépítő folyóirat 2018/4 száma.
A tartalomból:
– Dévényi Sándor építész rendkívül összetett és sokrétű életművében az egyes épületek mellett a különböző szakmai közösségekben és a közéletben való jelenlét is kiemelkedő hatású. Épületeinek zöme Pécs karakteres, gazdag történelmű környezetében áll, egyedi érzékenységet mutatva e mély tartalmakat hordozó városi kontextus iránt. A hetven éves alkotóval építészetről, műemlékekről, oktatásról és közéleti szerepvállalásról is beszélgetett Erhardt Gábor.
– A pécsi születésű keramikusművésszel, Dobány Sándorral Dénes Eszter készített interjút. Pályafutása semmilyen szempontból nem tekinthető tipikusnak: tudását a hivatalos művészeti oktatáson kívül alapozta meg, eredetileg porcelánfestőnek készült. Dévényi Sándorral kialakított szakmai együttműködése során készített épületkerámiái Pécs városát gazdagítják.
– Mád a méltán híres Tokaj-Hegyalja egyik legnevesebb települése, dűlői a világ legjobb termőterületei közé tartoznak. Fábián Rigó Tamás évek óta segíti építész tervezőként, 2016-tól Mád főépítészként a települést, hogy építészeti minőségében is elérje a borvidéki rangját. Csóka Balázs és Terdik Bálint beszélgetett vele.
– A Nemzeti Örökség Intézete már öt éve felügyeli, ápolja és gondozza a magyar emlékezetkultúrát.
Interjúinkban az általános áttekintés mellett elsősorban nemzeti sírkertünk gondozására, az eddig elért eredményekre és a jövőbeni tervekre kérdezett rá Kuli László Radnainé dr. Fogarasi Katalin főigazgató asszonynál, és Kismarty-Lechner Csaba stratégiai igazgatónál.
– Ambrus Lajos soraival emlékeztünk Heil Tibor építészre, halálának 10. évfordulóján. „Én ma is a Tibor által megálmodott, és a gyergyóiak által „pontra tett” gyönyörű térben dolgozom…. És most is arra gondolok, ha lesz még újabb száz éve az embernek, az intimitásnak ugyanolyan otthonosságával léphet be majd az utód-vándor. Kívánhat-e ennél többet egy építész? És remélhet-e ennél szebbet egy „megrendelő”? Aligha. De az emlékezet csak maradjon: az ajándékot Heil Tibor építésznek és a gyergyói ácsoknak köszönhetjük.”
– Az éppen húsz éves Ilonamalom Műhely csapatával beszélgetett Buella Mónika. Kapolcs, Kültelek 1. postacímet viseli az Ilona-malom egykori épülete, az Ilona Malom Műhely Bt. névadója. A legnagyobbak közé tartoznak az országban, akik karakteres stílusban építenek játszótereket rönkfából, egyedi kivitelezéssel, natúr formátumú megjelenéssel.
– A Koreai Természetművészeti Biennáléról Jakab Csaba számolt be. “Belsőépítész-építész-tervezőművészként pályáztam egy alapvetően képzőművészeti biennáléra, egy klasszikus természetművészeti alkotótáborba…. A legtovább, napjainkig megmaradt a legkeletibb magyaroknál (székelyek-csángók) a korábban az egész Kárpát-medencét lefedő – más nemzetiségeknél is fellelhető -, talán valamikor világméretű szokás, a közös munkavégzés, magyarul a kaláka. Ennek az építészeti, és építészoktatási-nevelési koncepciónak nagy híve vagyok. Ezért értelemszerűen nem esett nehezemre Koreában a saját kézzel való építés, a tervem – kis minőségi segítséggel, asszisztenciával való − megvalósítása. “
– Templom épül Pesterzsébeten. A Szabó-telepi Református Egyházközség már az 1940-es években is szeretett volna saját templomot, ám a háború, majd a későbbi politikai viszonyok ezt nem tették lehetővé. Az egyházközség a kétezres években úgy határozott, hogy a Mátyás király téren egy új református templomot épít, méghozzá Makovecz Imre tervei alapján. A terveket a mester tanítványa, Dósa Papp Tamás készítette el, a folyamat kiemelkedő mecénása volt. Bagdy Emőke pszichológus professzorasszony. A templom alapkövét 2018 szeptemberében tették le.
– Október 5-én a Műcsarnokban Rejtett történetek címmel kiállítás nyílt a 19. század végétől a 20. század 30-as éveiig tartó időszak életreform-törekvéseiről. A műalkotásokkal, dokumentumokkal illusztrált kiállítás látványterveit Erstey Attila készítette el.
