Makovecz Imre pályáján nem választható szét az imaginációt hűen visszaadó rajzvázlat, a művészi szintű grafikákban megragadott plasztikai, építészeti teremtő-gondolat és maga, a megépült matéria. Az építtetővel együtt nála ez az „építés drámája” egyik szereplője volt. Szegő György a Mester hite, filozófiája, pályája főművei mentén haladva kísérli meg, az ő teljességképének vázlataként: építészetét, plasztikáját, mozgásművészetét és rajzait újra egyberakni.
A budakalászi Patakpart iskola közel egy hektáros területének fokozatos felvásárlása az önkormányzat tudatos településfejlesztési politikájának része volt. A megvalósítani kívánt programból – 16 tanterem, 40×22 m-es tornaterem – adódóan tekintélyes középületet tervezett Turi Attila, amely mégsem uralja környezetét, hiszen a tömegformálás, a szervező elv a helyszín adottságait követi. Ez az épület életkortól függetlenül mindannyiunk számára megadja a tapasztalás, a közvetlen érzelmi viszonyulás lehetőségét. Patai Boglárka mutatja be az épületet.
A Kuli László tervezte Budajenő község hét épületből oktatási és igazgatási központjának két évtizede tartó fejlesztése a 2021-es évben Pro Architectura díjban részesült. Az Erhardt Gábor által bemutatott óvoda épület jól mutatja Kuli László építészeti gondolkodását, amely ezer szállal kötődik a helyhez. A hely rejtettebb, történeti, szellemi rétegeit is ismeri, kifejti ezekből, ami örök, ezekre alapozva ízig-vérig kortárs építészetet űz. Az illeszkedés, és a hagyománykövetés nem közhelyesen és nem átláthatatlan átértelmezésekben, hanem szervesen és magától értetődően van jelen építészetében, akár azt is mondhatnánk, hogy szerethetően.
A 2015-ben megjelent Kormányhatározat idején az elsők között került be a támogatandó épületek közé a 2013-ban műemlékké nyilvánított sárospataki Művelődés Háza, amelynek az elmúlt harminc év használatából és természetes avulásából adódóan igen nagy szüksége volt egy átfogó felújításra. A tervek elkészítésével Sáros László György, Ybl-díjas építészt bízták meg. Az elkészült tervek olyan, az eredeti tervezői szándékkal összhangban maradó funkcionális fejlesztéseket is tartalmaznak, melyekkel az épület a megváltozott korra és használati igényekre reagál – mindezt úgy, hogy a műemléki védettséggel járó szempontoknak is maximálisan megfeleljen.
Mezei Gábor úgy érzi, hogy az az indíttatás, amit Makovecz Imrétől kapott meghatározta egész belsőépítészeti pályáját. A főiskolán az tanulta, hogy a képzőművészet és az iparművészet között van egy erős választóvonal. Makovecz szerint viszont ugyanúgy kell tervezni, mint ahogy az ember fest. Egy fajta szabadsággal kell dolgozni, és nem minták alapján. A közös munkák során az volt a cél, hogy olyan berendezés kerüljön az épületekbe, hogy azt lehessen gondolni, ugyanaz tervezte ezt is, azt is – derül ki Harmath-Gyetvay Enikő interjújából.
A középület a közösségért való nemes szolgálat helyszíne, ezt kell, hogy tükrözze megjelenése is. Klebelsberg Kuno páratlan, rövid idő alatt véghez vitt, jól szervezett népiskola-építési akciója előtt az utókor tisztelettel adózik. Dénes Eszter által bemutatott iskolaépítési kampányokat az építészeti példaadás igénye hatja át. A megépült tanyasi iskolák az 1970-es évek körzetesítéséig minimális karbantartási igénnyel üzemeltek, a városi épületek többsége mind a mai napig nevelési-oktatási célokat szolgál. A megmaradt iskolák minőségükkel, átgondolt alaprajzukkal, finom részleteikkel ma is kitűnnek a közelmúlt sajnos minden szempontból silányabb épületállományából.
A vályog alapú építésnek nagy hagyományai vannak a Kárpát-medencében a helyben hozzáférhetőség és könnyen formálhatóság miatt. Mindeközben nemzetközi trend lett az egészségtudatos és környezetbarát építés, amelynek alappillérei a helyben található természetes építőanyagok. Ennek ellenére napjainkban Magyarországon rendkívül nehéz vállalkozás új vályog-, vagy más természetes anyagú falazattal házat építeni. Ahhoz, hogy ez a jövőben megváltozzon három területen szükséges változtatni: a szabályozás, az oktatás, valamint a beruházás élénkítés területén – tudjuk meg Bihari Ádámtól.
Somogyországban, a kaposvári járásban található Várda település lakosságszáma alig haladja meg a 400 főt. Füzes András építész a várdai csendben és nyugalomban találta meg azt a háromosztatú parasztházat, amelynek felújításával egész családja számára lehetősége nyílik a vidéki élet megtapasztalására. A ház szerény méretekkel rendelkezik, nem tűnik ki környezetéből, hacsak nem szépen felújított állapotát tekintjük. Az építész háza bár egyedi vonásokkal is rendelkezik, de ennek ellenére illeszkedik, igazodik, egy akar lenni a közösségben. Boór Bernadett mutatja be a közelmúltban „Év homlokzata” díjban részesült épületet.
